AHOGY A PIROS BŐRNYERGET HÓ-LEPTE TÉLI MEGGYESBE ELÁSTAM AZT A SZERELMET NEM HAGYTAM NÉKI JELET SE ELJÖNNI TŐLED ÍGY TUDTAM CSÓKOLT A VILÁG ÖLBE VETT S VALAKI EJTETT KÖNNYEKET HEMPERGŐ ARANY-ZÖLDEKEI KICSI-NOSÍ-TOM…

Igen, ez nem egy túl boldog ünnep. Azt hiszem, mióta eljöttem Zegről, nem tudtam ilyenkor kimenni temetőbe. Még szeptemberben elkezdtem írni egy komoly művet erre a napra, beillesztendő adott pillanatban itt - de mégsem. Mindenki tudja. Üdv mindenkinek a túloldalon, a Kellermann…

Igen, be kell vallani, hatalmas esztelenség a részünkről váci polgároknak lenni, elvégre majdnem minden időnket ebben a színes-szagos (azaz sajnos inkább: fakó és büdös) nagyvárosban töltjük el. Az egyetlen dolog, amiért nem ugrok ki az ablakon arra gondolván, hogy nemsokára…

So what, megint Pesten, ne is kérdezze senki, az ember dolgozik, én meg csak keringek, mint a legyek, akiket megcsapott a november hűse s szele, és fogalmam sincs, mikor leszek megint top of the world. Mégcsak nem is az első tízben. Legyen elég annyi, hogy a szünet elkezdődött, és én…

Igen, az lett a vége, hogy ahogyan Sényéről Zalaegerszegen és jónéhány órával később Budapesten is át Vácra viharzottunk, elmaradt a tortája, Sto lat-ja, hurrája az én drága blogom első születésnapjának. Biztos ezért nem akar még mindig megszólalni... De, így…

Igen, 3 nap múlva "birthday edition", addigra ki fogom találni, hogyan is ünnepelhetném meg, hogy, hogy is mondjam, egymásra találtunk, én meg a blogom. Bár a helyzet merőben más: igaz, hogy nem a váci lakban csücsülünk a hosszú hétvégén, de sokkal kevésbé izgalmas…

Eszembe jutott két történetecske, amit még nem meséltem. Ha nem is senkinek, de nem a nagy nyilvánosságnak, akik csak úgy csüggnek a szavaimon... Igen, ez vicc volt.Meséltem már itt a kontinuitást biztosító félbolond váci nénikéről, aki valamilyen rejtélyes oknál fogva sosem…

Kedveseim, persze, semmi sem olyan egyszerű, mint amilyennek tetszik. Vagy tetszene - nekem. De mindenesetre folyik a gyakorlótanításom, élek, ha nem is virulok, mondhatni egyre kókadtabban vomszolom be magam a denevér-bagoly kevercs életmódom miatt, de aztán az órán…

Kedves Érdeklődők, akik meghalnak esetleg a kíváncsiságtól, mi is az a fordítás, amiért én hegyeket mászok meg szótárokkal bástyázom körbe magam meg minden, most már végetérni látszik a titoktartás, merthogy lejárt a határidő... Így aztán szívesen közzéteszem,…

Még mindig hospitálok. Azt hiszem, nyolcszor hallottam már Anaximandrosz életét és munkásságát. Rémeket fogok álmodni, szférákkal, állócsillagokkal, meg a frizbi alakú földdel a semmi közepén, és a pokolian ricsajos lelkek a közelben azt kántálják majd, hogy:…

z osztálytalálkozó; jelenet egy felvonásban. Írta és rendezte: Kellermann Viktória A főszereplő, az író alteregója, miután öt éve csak napokat tölt, mintegy átutazóban, szülővárosában a nyugati határszélen, haza kell utazzon osztálytalálkozóra.…

Az a helyzet, hogy sosem gondoltam, hogy a hospitálás éppúgy pusztítja az agysejteket, mint a töményszesz. Most, hogy tudom, szívesebben váltanék egy kis Zubrówkára vagy Krupnikra, mert kicsit félek, kár a maradék kapacitásaimat feláldozni erre a nemes célra. De, mindenesetre,…

Jajj, hogy az élet mily kedves, mily szép! Közölték ma velem, hogy negatív energiákat sugárzok, fekete glória lebeg a fejem felett, és úgy általában, nem is olyan kellemes a társaságom! Úgyhogy mától pozitív leszek! Ennek jegyében kijelenthetem, hogy bár összeszámolva…

Kedves Naplóm! Ez a kenyér nehéz. This loaf of bread is very heavy. To trudny chleb. Ne vegye be senki... Legyen elég az, hogy nem várt akadályok, utazások, nehézségek is felmerülhetnek, melyek tekintetében talán jobb lett volna először egy orvossal konzultálnom, mondjuk a…

A címet sajnos legfeljebb a korombeli egerszegiek érthetik, de ha valaki ismerné még őket, a szép emlékű Karel Vacek zenekarnak volt egy száma. A baj van az emeleten avagy "Megírtam a Bravónak az összes problémám...", ami mindenféle, pubertáskori, félpedofil, szexuális…

        Wendy Cope - The Uncertainty of the Poet   I am a poet. I am very fond of bananas.   I am bananas. I am very fond of a poet.   I am a poet of bananas. I am very fond.   A fond poet of ’I am, I am’ – Very…

mégis látok valamit amit te nem látok valamit amit te nem hogyszépen lassan mindenünk leépülnemsokára elmúlik a nyárminket egytõl-egyig felzabál az életezután mi vár?(Hiperkarma - Lidocain) Hát igen, a nyárzáró blog sem szükségszerűen éppen az a legvidámabb, ami csak…

A helyzet, hogy végre lefordítottam valamit. Bevallottan nem a világ legnehezebb szövegét. István szerint jó. De be kell vallani, ebben sem érzem biztosabbnak magam, mint a ténykedéseimben általában. Leszámítva az olaszos mártások (meg a krumplifőzelék) fűszerezését, mert…

Írok, írok nemsokára, többet, ígérem. Nagyjából befejeztem ellenben az angolt, más betűtípus a mai. Csók. Komolyan, igyekezni fogok...

(bár semmi köze a bejegyzéshez, de kétségkívül ma fényképeztem: egy igazi régi Skoda), és... Ahogyan a mi drága olaszunk, Roberto mondaná (és bizonyára mondja is éppen, valahol, valakinek): Má_donn-ná! Hosszúak a napok, rövidülnek az éjszakák, és néhány nap múlva pá,…

http://www.zpit.lublin.pl/msfo.htm Tudom, még tőlem is meglepő, hogy az időm nagy részét hardcore kultúrával töltöm mulatozás helyett, de Isten bizony elolvasom a Wysokie Obcasyt szombatonként, ami azonban legnagyobb sajnálatomra kezd átalakulni valami zavaros női magazinná,…

Ezért kell felmászni a Ratusz tornyába. Sukiennice, Rynek, Kraków. A lépcsők viszont olyan meredekek, hogy nagyjából csak egy gólyának lennének kényelmesek. Struccnak. Flamingónak. (Zsiráfnak semmiképp...) Szóval gyenge térdizületekkel SENKInek nem ajánlom. Tessék komolyan…

Természetesen két nap Krakkó átismétlésére sem elég, nemhogy a megismerésére, ezért nagyon sajnáltam a csoporttársakat, akik életükben először este 10kor a Nawójkát pillantották meg, majd többnyire a szobajákban csücsülve töltötték az éjszakát, nem is sejtve, hogy 10…