Kedveseim,
fogalmam sincs, ki tudja-ki nem, de holnap levonulunk Istvánnal a világ végibe. De valójában onnan még mindig három kilométer a bekötőút. A végén, ahogy egy ismerősöm anyukája mondaná, a mi kis oázisunk, ergo anyáék háza, ahol elkutyázgatunk majd az elkövetkező két hétben. E-mailt naponta egyszer a hegytetőn ellenőrzünk, telefont vezetékesen fogadunk (83/370-302), és ha már a hegyen vagyunk, a mobil is oké, csak találja el valaki épp azt az órácskát... Úgyhogy, remélem, idilli lesz.
Leszámítva persze, hogy jelen pillanatban két komplett háztartás keresi helyét a folyosókon és szobákban, merthogy lakásfelújítás. Hurrrrá... Mókás dolog a tizenegynéhány dobozba csomagolt volt szobámat kerülgetni. Vagy az öcsémét. Eközben a valahai gyerekszoba romjai között szunyókálok, vendégágyon, a valahai válaszfal keretének árnyékában. Ó, elmúlás, jaj, a vég, ahh!
És most tapétakatalógusért indulok, amit lesz szerencsém hazacipelni, és az est hátralevő részében "mint képzett iparművész", ahogy apám mondta, anyát fogom győzködni, hogy miért passzol jobban a parketta- és csempedarabokhoz egyik vagy a másik. Azt persze nehéz lenne egyelőre megjósolni miképp is fognak a segítségemre szolgálni ezek... Figyelembe véve, hogy fél éve nem jártam a szülői házban, némiképp kétes az ügylet kimenetele... Mármint, véres részletek nélkül. Node meglátjuk - hátha mázlijuk van, és tényleg egy lakberendező veszett el bennem?!
Igen, aki meglátja majd az általam kikevertetett rágógumizöld festéket a váci előszoba falán, az talán nem így fogja gondolni... Vagy nem egészen... (De még történhet csoda, festés csak augusztusban...)

Tegnap megnéztük Istvánnal a Hölgyek levendulábant, és be kell vallanom, azért kicsit csalódás volt. Két lehetőséget tudtam elképzelni: vagy egy regényt vágtak meg érthetetlenül lassúra, vagy egy novellát nyújtottak értelmetlenül hosszúra. Mint kiderült, az utóbbi. Persze a színészek csodásak, leszámítva talán Daniel Brühlt, akit viszont szeretten a Goodbye Leninben, úgyhogy még azt is (majdnem) megbocsátom, hogy úgy lóbálja azt a szerencsétlen hegedűt, és olyan tornagyakorlatokat végez muzsikálás közben, amit egy parodista is megirigyelhetne. De ilyen melegben, kellően elbambulva estére, a legkiválóbb szórakozás 330 forintért (BORS-kiadvány... de ennek is megvan az az előnye, hogy minden újságosnál megtalálható). Hanem ha angolul nézzük! Igazi ínyenceknek való, elméletileg cornwalli dialektus, gyakorlatilag be kell vallanom, egyszerűen csak nem értem:) Eddig még akár büszke is lehetnék a fordításra, ha éppen nem lennének városi népek is a történetben, és a tolmács mintha épp az ékes angolságot nem értené. Most nem azon morgok, hogy miért pite a pie meg a pastry is, mert valljuk be, aki nem ismeri az angol kulináriát annak édesmindegy; hanem kiemelném a következő gyöngyszemet, ami után becsületből vissza kellene adni még egy alapfokút is (a jelenetben zakót igyekeznek vásárolni, és elég borsos az ára):
"With an extra pair of trousers." - azaz: egy (pár) nadrággal, mivel a valaha dualist az angol többesszámban, "pár" megjelöléssel használja. Ilyen pl. a szemüveg is.
"And without one?" - azaz: és nélküle? mivel a párra vonatkozik a kérdés, lehet az "egy" szót használni.
Magyar fordítás: Két pantallót adunk hozzá! És eggyel mennyibe kerülne?

Ráadásként egy kis linkgyűjtemény a góral könnyűzene rejtekébe, előbb egy roppant kreatív (vagy trendi) klip, aztán a Gyöngyhajú lány szívszorító feldolgozása a Zakopowertől:
http://pl.youtube.com/watch?v=XDmqqv3WnkE&feature=related
http://pl.youtube.com/watch?v=t2yQKS8__EE

Ez pedig amolyan lengyel etikai irányelveket megfogalmazó gyöngyszem, ami még Krakkóban volt a szobáink kedvence, avagy mindenem a tied, de azt csak az esküvő után!
http://pl.youtube.com/watch?v=2Vk_K2kndJ0

Dam ci nową deskorolkę , dam dla dziadka Viagry fiolkę
Adok neked új gördeszkát, nagyapádnak fiolányi Viagrát
Dam ci rozkład autobusów, dam szklanicę spirytusu
Neked adom a buszmenetrendet, adok egy pohárka spirituszt

Czapkę dam podszytą futrem, dam podręcznik kamasutry
Adok neked egy usánkát, odaadom a Káma Szútrát
Dam ci wszystko to , co lubię ale siebie dam po ślubie
Mindent neked adok, amit szeretek, de magamat csak az esküvő után

Da ci wszystko to , co lubi ale siebie da po ślubie
Mindent neked ad, amit szeret, de magát csak az esküvő után
Dam ci zasuszony kwiatek i z cytryną dam herbaty
Adok neked szárított virágot és teát citrommal

Dam pocztówkę z Manhattanu , dam odplamiacz do dywanów
Adok neked manhattani képeslapot, odaadom a szőnyegtisztítót
Dam ci nawet pawie piórko i słodziutkie ciastko z dziurką
Még a pávatollat is neked adom és az édes linzert is

Dam ci wszystko to , co lubię ale siebie dam po ślubie
Mindent neked adok, amit szeretek, de magamat csak az esküvő után
Da ci wszystko to , co lubi ale siebie da po ślubie
Mindent neked ad, amit szeret, de magát csak az esküvő után

Reméljük, a lengyel válogatott következő megmutatkozása egy cseppet jobb lesz a mostaninál... Ebben az esetben előre is biztatnám őket ezzel a remek kis feldolgozással, szintén a Brathankitól:
http://pl.youtube.com/watch?v=g3LcfzLtcHk&feature=related

És most ígérem, nekikezdek a komoly munkának. Például be kell gyúrnom a lángost estére:) Igen, szakdolgozato is kellene írnia valakinek, abszolút tisztában vagyok vele én is...

Ezt csak a vicc kedvéért, nagyon szórakoztató szösszenet az indexről:
Már idén augusztus közepén elveszi életre szóló szerelmét, Sarka Katát Hajdú Péter, az ATV műsorvezetője ... Az álompár hímtagja korábban jövő májusra ígérte a nászt.
Feltételezem, nem arról van szó, hogy az illető nem ismeri pontosan a szó jelentését... De, természetesen, én is gratulálok az ifjú párnak (bárkik legyenek is).
A nap további része eme fontos hírt követően tulajdonképp eseménytelen, a hóeleji beszerzések jegyében telik, valamint összehasonlító tanulmányokat folytatok kenyérsütőgép-ügyileg. Merthogy drága, potyog, és fehér. Hiába finom. Így vezet utam az Aréna Plázába, ami egy nagyon, nagyon különös hely. Tulajdonképpen nem emlékszem például, milyen a zene, ami már magában pozitívum. Az eladókon kívül szinte csak külföldiek lézengenek. Szó szerint, mert a Westendhez képest (aminek persze a pályaudvar tranzitközönsége egyik fő bevételi forrása) kihalt a hatalmas épület. Leszámítva a nyereményakció helyszínét: egy kódot kell a "széfbe" beütni, és azonnal kiderül, gazdag lettél-e. Na, itt magyarok állnak sorba. (Nyilvánvalóan, mert a külföldi közönség nagy részének nem ez a szerencsekerék hivatott megmenteni az életét...) De már a kapu is szétesőben. Hol van itt a Stary Browar ragyogó tisztasága, a világos terek, az egyenruhás személyzet?!

Be kell ismernem, én vagyok a hülye, mert nem néztem utána előre, hogy Magyarországon hajlandó-e az egyetemem vagy a Nyelvvizsga Akkreditációs Bizottság elfogadni a lengyel állami nyelvvizsgát, mert "államilag elismerni", az nem elismerés központilag, hanem inkább "államinak elismerés", vagyis a mindenkori vizsga ELTE-ITK-Origóvá alakítása. Ismét megfeledkeztem arról, hogy alapvetően nem a nyelvtudás a fontos, hanem az, hogy ki milyen mélyre nyúl a zsebébe, és adja át a tartalmát valamely központi szervnek. Tényleg, miért is gondoltam, hogy létezik út a nyelvismerethez a Rigó utcán kívül is? Megpróbáltam megkerülni a magyar államot? Aki taníttat? Meg vagyok én őrülve?
Szóval, mivel a lengyelek eddig nem áldoztak pénzt arra, hogy megvásárolják az egyszerű honosíttatás lehetőségét Magyarországon (körülbelül kétmillióból már három szintet és egy-két helyet is lehet akkreditáltatni. Nem találunk fel egy nyelvvizsgát? Valaki?), nekem kell megvásárolom a honosíttatást annyiért, amennyibe egy nyelvvizsga kerülne, tehát 10ezer forint azért, hogy megvizsgálják, lehet-e honosíttatni a nyelvvizsgám, és ha igen, valószínűleg részvizsgákat kell tennem. A honosíttatási díj1500 Ft (legalábbis az ITK-honlapon még ilyen tételt is találtam), ezen kívül szükséges 4100 forintért egy körülbelül két percig tartó szituáció a szóbeli kiegészítéséhez. Mivel jelenleg csak kétnyelvű lengyel nyelvvizsgát lehet elfogadtatni lengyelből (bár részletes információval csak a 10000Ft befizetése és a szakértői viszgálat után szolgálnának), ehhez feltehetőleg hozzájön a fordítási feladat 5200 Ft-ja. A végösszeg tehát 20800 Ft. Ha egyáltalán sikerül. Megjegyezném, ha nem akadékoskodok, hanem egyszerűen
besétálok, fejet hajtva azelőtt, hogy Magyarországon mégiscsak a magyarok beszélik a legjobban az idegen nyelveket, a középfokú 18900, a felsőfokú 19850. Csak a hozzám hasonló hőzöngőknek kerül többe minden. Mert teljesen jogos, hogy nem ismerhetnek el akármit a saját nyelvvizsgájuknak, nade hogy lehetséges, hogy monopóliuma van épp ennek az intézetnek, miközben mindenki tudja, hogy azon kívül, hogy a magyar egyetemek épp ezt kérik felvételin és diplomához, semmit nem ér a nyelvvizsgájuk?
De mivel Magyarországon mindenki jobban beszél idegen nyelveken, mint a külföldiek, főleg, mint az anyanyelvi beszélők, szeretném megosztani mindenkivel a fontos észrevételt, hogy az angol nem is úgy van, mint eddig hittük. Sőt. Persze nem a Bors a legmegbízhatóbb sajtóorgánum, de ki tudja. Az eredeti képaláírás: "Ellentüntetők Londonban - A keménymag..." ezzel csupán az a probléma, hogy a transzparenseken látszik, hogy a "Justice for Gays and Lesbians", vagyis "Igazságot a melegeknek és leszbikusoknak" nevű szervezet képviselői láthatóak a képen, a felirat pedig "Oldják fel az egyneműek házasságának tilalmát!"

Ó itthon, ó itthon, mily édes, mily szép!
Tegnap kimentem megtapsolni mindenkit, aki számít, avagy mindazon kedves és még kedvesebb évfolyamtársaimat, akik megkapták a diplomájukat. Sajnos a tanárok nem tették tiszteletüket. Sajnos nem volt különösebben ünnepélyes. Pedig mindenki, aki tényleg számít, igazán megérdemelte volna, elvégre igenis a diákok azok, akik miatt egy egyetem létezik, amiért ők kiválasztják, elvégzik, és igyekeznek aztán boldogulni a diplomájukkal... Aztán dínom-dánomra voltam hivatalos, ami kétnaposra nyúlt, mert a maradékokból fálátoztunk még ma is. Meg István palacsintát süt. Próbál. De nálam jobban tud, az tuti!
Este pedig véletlenül pont a székesegyház mellett sétáltunk el, amikor elkezdődött a gregórián fesztivál zárókoncertje, így épp odaértünk, hallgattuk, hogyan énekelnek a japán és észt szkólák...
Csak ne lennének csak és kizárólag szörnyen ambivalens élményeim...

Igen, tudom, jól kezdődik ez a magyarországi létezés.
Tegnap kiderült, hogy megvan a lengyel nyelvvizsga, valahol 85-95% között. Meglepődtem.
Aztán megjelent a következő fordításom a júniusi Nagyvilágban. Hát, azért még ráismerek... De persze, ha nem is egészen értem, hogy oly sok javítás-átírás-szerkesztés után hogy is lehetne csak az enyém, azért jóóóó...
Továbbá újra kinyitott a Főtéri cukrászda, ahol a legkellemesebb klasszikus sütemények vannak Vácon, a tejszín az tejszín, a meggy fűszeres kompót... És kapható a legjobb mobil légkondi a nyárra, amolyan igazi, jég/hideg citromfagyi:)
Egyébként nem sok örömmel szolgált teszem azt az egyetemi kirándulás, mondjuk úgy, egyre rosszabb véleménnyel vagyok a Pázmányról, különösen, mert amatörizmusát például az ügyintézés terén meg sem próbálja teszem azt jóízű öniróniával orvosolni. Az csak egy dolog, hogy mennyi a tandíj, és hogy semmilyen indokkal nem lehet kérni a mérséklését. Az a másik, hogy kergetnek körbe-körbe, egyik irodából a másikba, és ha valamire nem törekednek, az a problémák megoldása. Azt hiszem, a PPKE egyetlen specialitása, hogy harminc perc alatt az egyszeri hallgatót itt tudja a legtöbb ember kioktatni, leordítani, megalázni... Ennek fényében igazából röhögök azon, hogy a kint elvégzett óráimat nem tudom elfogadtatni - én voltam a hülye, minek tanultam mást, mint amit az itthoni tanrend szerint kell?! Magyarázzam el egy olyan helyen, ahol pénzt kell fizetni azért, ha több órát végzek, mint amennyit gondosan leszűkítve a lehetőségeinket előírtak? Ahol nincs szabad kód új speckollokat meghirdetni öt éve? Még jó, hogy Katolikus, és nem Tudomány-Egyetem...
Mindegy, enyém a megtiszteltetés, hogy lengyel szakosként kimehettem innen más egyetemekre tanulni. Tényleg az enyém.

PS. akit pontosan érdekel az eredmény: összesen 89% (kerekítek le/fel), ebből: hallás utáni szövegértés 96%, nyelvtani teszt 82%, olvasás utáni szövegértés 90%, ami most következik, azon igen meglepődtem: fogalmazás csak 77%, ellenben, amin még inkább megdöbbentem, szóbeli rész: 98.75%. Szóval, úgy tűnik, többet kellene írnom... És elég lenne kevesebbet beszélnem:)

Hazaértem, tegnap éjszaka, természetesen kis híján megszakadtunk, még akkor is, ha lifttel - autóval - vonattal - lifttel - villamossal - taxival - busszal - metróval - taxival - lifttel értünk haza, és István néha hihetetlenül csúnyán nézett rám. Néha csúnyákat is mondott persze szegény. Mikor elindultam Poznanból, már 70kg fölött volt a csomagom, de Krakkóban még egy kis képregénybolt, likőrök, és végül, csak hogy a helyzet még kacifántosabb legyen, kaptunk Tadeuszéktól egy hatalmas fa salátástál-készletet... De hazaértünk.
Első benyomások??
Jaj, de szép zöld minden (séta Vácon, reggel 9:00).
Nyamm. (Az úgynevezett sajtos-virslis a legjobb pékségben. Olcsónak persze nem olcsó, de öt hónapot vártam valami sós péksüteményre...)
Jaj, de mogorvák az emberek ügyintézéskor (diák vasúti bérlet vásárlása, Vác, vasútállomás).
Jaj, de kurwa meleg van!!! (Vác, 9:50, 28°C).
Jaj, de nehéz egy szál kolbászt venni... (Tátrai Ízek boltja - de legalább még létezik! És ez azt jelenti, hogy zurek lesz nemsokára!)
Jaj, így már sokkal jobb... (Vettem egy jégkrémet...)
Jaj, micsoda meglepetés! (Vácon nyílt egy "desszertszalon" nem sokkal azután, hogy elmentem, ezért még nem volt alkalmam megnézni, de szörnyen szépséges csokoládé-halmok és fehércsoki-kúpok, és még mi nem! Ígérem, nemsokára közelebbről is megvizsgálom!)
Jaj, mennyit kell várni. (Váci piac, zöldséges - igen, nem olyan olcsó, mint a Rynek Jezycki, eper már egyáltalán nincs, dehát... tévé paprika hegyek!!! hegyvonulatok!!! És a kedvenc zöldséges-joghurtos tésztámhoz minden volt.)
ÓÓÓÓ. (A Váci főtér még mindig gyönyörű.)
Jajjj, ***** meg! (Leejtettem egy joghurtot, amit nem fizettettek ki velem, erre vettem egyet, ami lejárt, amit visszacseréltek. Én, a pusztító...)
Végre szellő!
Végre esik!
Végre káááávéééé!
Itt tartok. Akkor most nekiállok mosni, főzni, és végül, de nem utolsó sorban, világuralmi terveket szövögetni.
De addig is, búcsúzásképpen, csatoltam egy képet az egyetem melletti parkról...

PS. mindenkivel boldogan közlöm, hogy csupán olcsó ellenpropaganda, hogy a poznani lengyel szakon kiváló a képzés. A PPKE ugyanis olyannyira kiváló minőségben fogja nekem szolgáltatni mind a négy vagy öt tanegységem, hogy az a hülyének is megér 139000 forintot. Elvégre piacképes akadémikust nevelnek belőlem...Kár, hogy nem adhatom a pénzt egyből a könyvtárnak, hogy legalább a szakdolgozatom előszavához legyen elég irodalom. De minek is erőszakoskodom, egy olyan egyetem büszke hallgatójaként, mely szerepel az ország első 10 legjobb bölcsészkara között...

Letettem az utolsó vizsgámat
Négyesre
Elidegenedésből
A tanár megkérdezte, hogy akkor ugye visszajövök ősszel még egy évre
És erre azt kellett válaszolnom:
Mert haza kell menni...

(Szóval bevásároltam, hazajöttem, most filmet fogok nézni, csak hogy ne kelljen azon merengenem, hogy neeeeem akarok hazamenni, mert itt annyira jó az egyetem, annyi mindent tanulhatnék még, itt minden könyv meglenne minden témámhoz, otthon meg... pépékáe. Bétéká. Este megyünk performansznézőbe az egyik lakótársnőmmel. Folytatódik a Málta Fesztivál!!!)

Kieg. Ez az előadás nagyon-nagyon jó volt! Persze, a filológustanonc túlképzett, záporozhatnának a számon az olyan kifejezések, mint "az elidegenedés aktusa", de mivel jól szórakoztam, hagyom a maszlagot. Nem egészen értettük Paulinával, mire vállakozunk, és kicsit csalódottan vettük tudomásul, hogy csak egy kivetítő fogad minket a pláza egyik terén tartott előadáson. Aztán kiderült, a művész nem létezik, és az egész happening a modern képzőművészet paródiája. Khmm. Szaftos elméleti csattanások... Szóval, tánc, zene, angolra fordító hostess, nagy színészi képességgel megáldott előadó, körbehordozott föld, amin a művész taposott, arcodba dörgölt rongy, amit ő tépett szét, miközben porolón lógott. Hajj, de érti ezt, akit már vitt rossz kortársak felé az útja...
Aki szeretne nézegetni (főleg lengyelül:( - dehát a vizualitás mindenkié (aki szereti))
http://www.malta-festival.pl/pl/home/387/program/2008-06-25/0/show/251/index.html?page=0
http://www.citygallery.pl/ - Kosaara-t keressétek!

PS. még nem vagyok teljesen összepakolva, amit persze az is bizonyít, hogy épp gépelek, de még könyvek, ruhák, cipők, lámpa itp kallódnak, és már 53 kg a csomagom, 5 táskában. Behh.

http://www.fejmtv.se/videoklipp/2deaf3e86fb4a4be
Ilyen képekkel és ehhez hasonló videókkal csábítana a Burn Out Punks, ami magát Fire freak comedy circus-ként hirdeti. Hát ne higgyünk nekik. Sajnos az első soron kívül senki nem látott semmit - a kelleténél sajnos alacsonyabb színpadért külön köszönet a szervezőknek (ez a rendezvény volt hivatott megnyitni a Malta Színházi Fesztivált - remélem, az ingyen Elvis Costello-koncert jobb lesz; bár én addigra rég messz...); másrészt naaagyon lassú, naaagyon vontatott, pedig álmosak is voltunk, merthát a sötétséget ki kell böjtölni így június végén, dehát az emberek csak fogytak, fogytak, és mindenki a csalódottságát fogalmazgatta.
De ha valakinek megtetszett a videóban az, amikor egy rózsaszín hajú fickó egy szál lángoló szarvasagancsban pogózik, hát igen, volt olyan is. Szabadulóművész is a lángoló olajoshordóban.
Ha ez elég, akkor kijelenthetjük, hogy mindenképpen igazat beszélnek, amikor többé-kevésbé hiperaktív piromán seggfejekként definiálják magukat. Illetve, ha erre nem volt még példa, talán nem sértődnek meg, hogy most megtettem helyettük:)

Na vajon ki lakott a piros körrel jelölt ablak mögött egész félévben?
Persze, pókok, szúnyogok, meg más rovarok is, de legfőképp én.

Már csak három nap. Folyamatosan gyászolhatnékunk van. De ugye jó lesz Magyarországon is?! És egyáltalán, ugye hazajutok, még akkor is, ha elképesztően sok csomagom van (gyakorlatilag nem tudok összecsomagolni, na, tudja mindenki, könyvek és könyvek és könyvek); és az orangeways honlapja elbújt...

PS. Remélem, most már mindenki érzi, hogy a magyar lakótelepeknek is pontosan erre van szüksége! Hát nem dönöjű?

Muzeum Etnograficzne (Néprajz) - és kiderül, hogy a szorbok a világ legfurcsább népei. A honlapon látható csipkébe takart lyányka nem kísértet, hanem ajándékot hoz Szent Barbara napján. A férfi népviseletnek része ez a cilinderszerű kalap, a női ellenben lehetetlen formában megkötött, hatalmas kendőket tartalmaz - akár úgy is állhatnak, mint a pávatollak, méteres trapézként a fejre biggyesztve. Ja, az lesz a király, aki vagy agyonver láncos bottal, bekötött szemmel egy kakast, vagy ha egy szép zöld kapura van függyesztve a nyomorult állatka lábtól fogva, alatta ellovagolva letépi a fejét. Aki csak a szárnyát, már csak másod- vagy harmad-király lehet...
http://www.mnp.art.pl/2008/serboluzyczanie/index.html
Muzeum Instrumentów Muzycznych (Hangszer) - volt ott sok csoda, még egy magyar koncertcimbalom is, de a legérdekesebbek talán nem is az egzotikus tájak hangszerei, lehet, nem is a kelta harci kürt, bár nekem az egyik kedvencem, hanem a különböző zenegépek és zenedobozok. Csak az a kár, hogy ott van, ahol: Angliában biztos meg lehetne hallgatni valahogy, hogyan is szóltak ezek a hangszerek, lennének valami kisfilmek a hangszercsoportokról vagy korokról, esetleg lennének bizonyos hangszerek, amiket ki lehetne próbálni...
http://www.mnp.art.pl/oddzialy/mim/index.php?view=page7
Muzeum Archeologiczne (Régészeti) - na, ez egy nyugat-európai múzeum. Egyáltalán nem túlzsúfolt, jól olvasható lengyel-angol táblák nagyrészt (bár az egyik kiállítás teljesen lengyel, azért ez túlzás... történetesen rajtam kívül csak egy baltinak tűnő, idősebb pár sétálgatott ott...) Persze nem az egyiptomi-szudáni leletek itt a legérdekesebbek, hanem a makettek, amik bemutatják az életet Nagy-Lengyelországban, mielőtt a lengyelek egyáltalán ide keveredtek volna, illetve a lengyel államalapítás korát. Nekik szerencsére honlapjuk is van angol, nyugodt szívvel irányítok oda mindenkit, aki nézegetni akar:
http://www.muzarp.poznan.pl/muzeum/eindex.html

Ptasie Radio, Poznan
Ha valaki Krakkóra vágyik itt, persze egy kicsit jobban kell keresnie, de meg lehet találni. Ez a söröző-kávézó-éttermecske például kifejezetten ilyen, Rynek-Sukiennice körüli hely lehetne: hangulatos, régibútoros, van egy egyedi kis csavar a berendezésben. Az egyetemekhez és városközponthoz közel, ééés nagyon is megfizethető árakkal. Például 5zl a sör, ami Lengyelországban már nem számít drágának, így nem is érezzük feltétlenül pénzszórásnak, ha 2zl-ért választunk még bele narancsszeletet, gyömbért, vagy valami más kellemes meglepetést. (De a legjobban az éri meg, ha rendelünk egy kancsó sört, magunknak töltögetünk, és gratis kapunk mogyorót vagy zsíroskenyeret:))
http://www.ptasieradio.com/galeria.html
A másik hely, ahol egy héttel ezelőtt jártam, amolyan igazi Kazimierz-partihelyszín. Stare Kino/ W Starym Kinie - Régi Mozi, gondolom, a neve beszédes; 3 emelet, 3 bár, különböző hangulatok, a tánctértől a beszélgetősig, meccsnézéstől csocsóasztalig (hát persze, EB), ami csak kellhet.
http://www.wstarymkinie.pl/

Angol neogót. romantika a lengyel sík közepibe, belül ízléses és tágas, az első élhető vár/kastély szinte, ami az utamba akadt. Nagyon szép famunkák, persze engem nagyon megfogott az utazó-íróasztal, vagy a keleti stílusú könyvtár, meg szegény, polctetőn fal felé fordított kitömött kacsacsőrű emlős... Szegénykém tizedannyit sem volt annyira megdöbbentő, főleg nem ijesztő, mint a család nőtagjainak portréi, remélem, csak a legszörnyűbb rémálmaimban jönnek majd elő, lepel nem is kell, a csapott váll, áttetsző bőr, hosszú nyak és kifejezéstelen, merev arc épp elég... A Fehér Hölgytől, azaz Teofilia z Działyńskich Szołdrska Potulicka-tól elméletileg biztonságban vagyok, amíg nem éjszakázom a kastélyban, ugyanis állítólag kilép a portréjából, és egy fekete lovon lovagol fekete lovasával napfelkeltéig... amíg a kastély régi tulajdonosainak elrejtett kincseit meg nem találják. Ásó, kapa, indulás?! Persze most már kicsit sajnálom, hogy azon értekeztünk, miért vastagabb az alkarja a derekánál... Biztos a sok éjszakai vágta teszi...
Itt lehet sok képeket nézegetni:
http://www.castles.info/poland/kornik/pictures/
http://www.kornik.pl/artykuly.php?id=58&menu=5

A fene se gondolta volna, de nem is tesz nekem rosszat, ha hirtelen napokig "buy nothing day" van pénzhiány miatt. Ettem példul kukoricapelyhet sárgadinnyekockákkal, tonhalas-olajbogyós spagettit, meg borsólevest galuskával. És még mindig van itthon ennivaló, bár be kell vallani, azért kezdek kifogyni a zseniális anti-maradék trükkjeimből:) Végülis csomagolás, indulás 9 nap múlva!!! És nem hagyunk hátra semmit! Na jó, megkezdett szárított bazsalikom-csomagokat és némi teafiltert, esetleg...
Ma leadtam az igazolásaimat, hogy kiállítsák majd az ERASMUS végbizonyítványt, de persze hátha levizsgázok még jövő szerdán Elidegenedésből. Látom magamban a lehetőséget. Csak várok még egy kicsit, amíg leülepszik bennem a camp, Lacan tükör-elmélete, Turner rituális folyamata (ami szerint én most minden bizonnyal köztes fázisban vagyok), a posztkolonialista, meg a feminista irodalomelmélet. De, először is, a fent emlegetett borsóleves, galuskástól.
Aztán majd meglátjuk. Természetesen szándékomban áll minél hasznosabban tölteni az utolsó másfél hetet. Mindenképpen. Feltétlenül.

http://www.exit.hu/turmix/turmix_ajanlok/konyvajanlok/konyvajanlo/13821
http://www.exit.hu/interju/interju_gyujto/interju_vegoldal/13822
http://www.dh-online.hu/kultura_oktatas-kultura/20080428_lecso_all_a_legelon

Ó, a devecseri Fláre Beás Band, ejj, de jót táncoltunk, de rikoltoztunk! Sokfelé játszanak, csodás a zenéjük és nagyon jó velük mulatni! Nem is írok többet, inkább keressen magának mindenki egy fesztivált, pl Bűvészetek Völgye, ahol megnézheti őket.
http://mwave.irq.hu/index.php?modul=filmek&kod=289
https://youtube.com/watch?v=ubUuOq3dgoA&feature=related
Ez nem mondható el Panjabi MCről. Teljesen playbackről ment az egész, egy fickó csak és kizárólag annyit nyögött be néha: hello Poznan, hello Poland, good to be here! Csak ma reggel esett le, hogy a főszereplő az a fickó volt, aki a lemezeket pakolgatta, és bele se szólt a mikrofonba. Egyébként indiai jellegű tinidiszkó. Amivel nincs semmi baj, de mit keres egy világzene/etno fesztiválon? De felteszem, aki olyan koncertre megy, ahol valódi ének van, és legalább egy kevés igazi hang, azon szörnyen jól érezheti magát...
Mint az összeverődött magyarok megjegyezték, nem csak az a baj, hogy ezért pénzt kapott, hanem hogy a többiek fizettek érte, és most még élvezik is... De lehet, csak nem voltam táncolós kedvemben. Mert egyébként jól táncolható zene, csak legalább akkor hallanám a dobot, amikor odaérintik a dobverőt... Mindenesetre az előző zenekar tagjai néhány sör és némi pálinka után egészen akrobatikus táncot mutattak be nekünk az első sorban - fel sem merült bennünk, hogy másik zenekar lehetett volna az este fénypontja...

1. Nap - dohányzás nélkül
2. Nap - alkohol nélkül
3. Nap - kávé nélkül
4. Nap - maszturbálás nélkül
Miután kinevette magát mindenki, feltehetné a kérdést: hol van a nap aggodalmaskodás nélkül, ami a péntek 13-i vizsgázós és miegyást követi? Sehol!!! Még dokumentálni is felesleges lenne, annyira kevés dolog fog történni és ez egyszerűen varázslatos!!!!
Tudom, hogy a részemről ez rémes feleőtlenség, de én akkor most elmentem Etnoport fesztiválra, kölcsönből, magyar cigányzenét hallgatni, meg Panjabi MC-t... Biztos a pörkölt tette, meg a vaníliáskekszes csokipuding eperszeletkékkel, amit utána ettünk Johival... Éljen a kreatív konyha!

No.
A szóbeli nagyon kellemetes volt, megállás nélkül csacsogtam, csak limitált szókinccsel és mérhetetlen sok nyelvtani hibával. Valahogy a végződések mindig rossz helyen vannak, rossz időben, ha beszélni kezdek... Eredmény, ugye, jövő hónap elején. De akárhogy is, jót tett, igazi hóhérakasztás, nem, pár hónapja még szerencsétlen 17éveseket kínoztam a puszta jelenlétemmel is angolórákon, most meg háromtagú bizottságnak számolhattam be arról, mit gondolok a betgek segítéséről, a globális felmelegedésről meg a reklámról. Hogy is mondjam... Én sem untam kevésbé, mint ők...
Aztán, ha valaki emlékszik a helyszíni tudósításra a feminista dolgozatomról, hát az "egyszerűen kiváló, nem találok szavakat, persze mindig tudtam, hogy érdekes lesz a gondolkodása, de hogy ez mennyire jól sikerült, az még engem is megdöbbentett. Sok sikert és nagyon remélem, hogy még találkozunk!" Persze, majd ha felhívom valamelyik autógyártótól tesztvezetés ügyében... Na jó, persze ironizálni kell, amikor ennyire szembedicsérnek több csoporttárs előtt, de azért örülök... Ilyenkor úgy gondolom, hogy valószínűleg nem akkora tévedés erről írni a szakdolgozatom...
És most egy szerencsétlen coca combját főzöm pörköltté. Sok paradicsommal, paprikával, kis szárított gombával, fűszerekkel... Perfect day. Még ha péntek 13 is, mint figyelmeztettek rá. (Még jó, hogy nincs: paraskevidekatriaphobia-m. Mire nem jó a Macmillan hírlevél angoltanároknak... többet erről: http://www.macmillandictionaries.com/resourcenew.htm; Word of the Week.)
Illusztrációként pedig szép példája annak, amit én műbalhénak nevezek, mint a melegfesztivál plakátjának ügyét is: az EU nőügyi biztosa szerint ez pornográf, sérti a nők jogait, tüntessék el!
Biztos alkalmas egy ilyen fontos ügy kézbentartására egy nő, aki nem tudja, mi az a pornó?! Egy kismellű nő, akin több ruha van, mint egy mezei rövidtávfutón, nem egészen az, amitől félnünk kell... Ráadásul, miközben egyáltalán nem mutat sokat, a nyilvánvaló utalás miatt a divatra sokkal jobban felkelti a figyelmet egy szegény, olajba ragadt madárnál. Mert egy haldokló állatról azonnal elfordítjuk a tekintetünket, valljuk be.

Hát, szóval, ma van a nap, izé, de még mekkora, én meg, hogy is mondjam: SEGÍTSÉÉÉÉG!
Bárcsak lett volna vihar éjszaka, de megint hétágra sütött a nap, még a vacak sárga rolómon is túl, hiába próbáltam legjobb tudásom szerint legalább kipihenni magam a vizsga előtt, felébredtem hát hat előtt. És most álmos vagyok.
Dehát áj em dö csempjön, nem igaz?

Hát, tudom, hogy mindig azt mondom a nagy nyelvi vizsgák után, hogy a nyelvtani rész nem sikerült, de közel is szokott lenni. Statisztikailag most már egyszer tényleg be kell következnie, hogy nem sikerült... A többi nem tűnt olyan veszélyesnek, de nem bízom magamban. 30-a után eredmény!

Ha minden jól megy, két napon belül lezárul a félév. Ha megerőltetem magam és levizsgázok irodalomelmélet-elidegenedésből, szerdán. De ez titok. Még maradok kicsit.
A terv szerint június 27, péntek reggel hagyom el Poznant, 29-e este érkezek Budapestre, majd Vácra. Zalaegerszegre előreláthatólag július 14 után megyek néhány napra.

Engem átvertek. Nekem azt mondták, Harold Pinter szörnyű. A kezembe adták a Birthday Party-t, ami után el is hittem, hogy az. Nobel-díjat kapott, ami önmagában gyanús. Erre 24 évesen kell megtudnom, hogy van nagyon is élvezhető darabja is. Betrayal/ Árulás. Ajánlom.
Egyébként fáradt vagyok és elveszett, ami a nyelvvizsgabizottságok szerint nem azonos a félelemmel. Miért vannak metafizikai kérdések elrejtve a szövegértésekben? Holnap nyelvvizsga...

Utolsó óra, utolsó nap, nem fog a kréta, nem fog az agy! (mindenki emlékszik, gondolom )
Megjelent ugyan már egy hónapja Krzysztof Varga "Turulgulyás" vagy "Gulyás turulból", mindenki döntse el maga, c. könyve, 8 esszé a magyar konyha és nacionalizmus rejtélyes viszonyáról, és az alapján amit olvastam belőle (Lampa, 06/2008) és róla (link lent, persze lengyel), nagyon is jól sikerült. Igaz a recenzió szerint a magyarokat ön-libidó-gyilkos, nacionalizmusukat pörköltbe fojtó búsulóknak tartja, dehát azért ezen csak nem lepődünk meg! A recenzens szerint a lengyelekre igaz lehetne majd' mindez - épp ezért, a cikk címe: Bigos sasból. (Most biztos azt írná ide az elmés nőklapjás szerző: Jó étvágyat kivánunk hozzá! vagy: Együk meg, amit magunknak megfőztünk! De én nem. Banális. És rosszul is hangzik.)
http://wyborcza.pl/1,75475,5295203,Wegierski_bigos_z_orla.html

Na, most már mindenki ismeri a legrosszabb vizsgaelőtti-dolgozatírós magamat, nem csak István meg azok a kevesek, akikkel valaha sikerült életem során együtt laknom:) Miféle negatívumokat ki nem szivárogtatok..
Leadtam. Ne kérdezze senki, miért szidtam közben folyamatosan a dolgozatomat a tanárnak. Amikor filozófián professzorok közelébe kerülök, akiknek értékelnie kellene a teljesítményem, azonnal alázni kezdem magam. Nagyon hülye.
Aztán a fatális helyesírásom miatt csak 4+-t kaptam a női költészet teljesítményemre, de a tanár szerint nagyon jó kis dolgozat volt. A végén szörnyen meghatottan meg is köszöntem. Szörnyű lesz hazamenni. Annyira jó óráim voltak... A lakótársaim hajlamosak is kicsit furán nézni rám, milyen lelkes vagyok. Persze egy geológusnak nem is nagyon tudom elmagyarázni, miért is kell folyton esszéket írnom... Tudjátok, ők voltak azok a csajok, akik mindenkit vertek matekból, de mindenki legnagyobb megdöbbenésére bukdácsoltak töriből és lengyelből...
Annyira álmos voltam, hogy véletlenül tejszínt vettem a dödöllére. Nem jó együtt, de ha valaki ennyire álmos, azt hiszem, tejszínhabbal is megenné. Aludtam. De most már megyek, nyelvvizsgabefizetés, még ott van a hét fő programja, ugyebár...

Elmondhatatlanul utálom a leadandó dolgokat megírni. Ezért aztán neki sem álltam még a holnap leadandónak. De vajon sikerül-e ezúttal is? Vagy az idegeim végképp felmondják a szolgálatot? Tartsanak velem ezen a rendkívüli kalandon a hatodéves egyetemisták lelkivilágának mélyére.
Igen, az egész elsőéves angol szakos koromban kezdődött, amikor feltűnt, talán van némi tehetségem az íráshoz. Három éven keresztül vettem részt a különböző fantázianeveken futó esszéíró kurzusokon, és kijelenthetem, megálltam a helyem. Eközben filozófia szakosként és tanárjelöltként is ontottam magamból a különböző hosszúságú, de magas színvonalúnak mondott irományokat, egészen az ötödik év végéig.
De kész. Kiégtem. Nem halogathatom tovább annak a bejelentését, hogy UUUUUNOM. Nem okoz örömet. A határidőktől frászt kapok. Kínt okoz minden karakter lenyomása, hát még, ha speciális!!! És nem és nem értem, miért kell, minden óra és minden félév végére odabiggyeszteni. Különösen, mert azt elfelejtették megtanítani, hogyan kell amolyan igazán rosszul, egyetemistásan esszét írni, aminek se eleje, se vége, még a hivatkozások is hiányoznak, és a felét az internetről töltöttem le. Nekem elveim vannak, hahh.
De az óra ketyeg!
18:14 A dolgozat bevezetője, 15%, megírva. Nincs lábjegyzet, sok szép frázis. Egyébiránt letargia, hiszen előbb olvasni kéne, utána gondolkodni, és hivatkozni legvégül. Ehelyett írok, és majd a végén bőszen megkeresem a legitimációs alapot. Végzetesen rossz stratégia, és felettébb amatőr.
18:35 Rászánom magam a rém etikátlan lépésre, hogy fogom magam és nagyrészt a tavalyi alapvizsgadolgozatom használom fel. Ez megnyugtat. De azért annyira nem, hogy átmenjek a szomszéd szobába meccset nézni. De azért ugye mindenki tudja: biało-czerwoni, POLSKA!!!
19:28 Teljes elkeseredés-elfejezet. Az otthoniak még nincsenek skypeon, katatón pofával aknakeresőzök, múlnak a percek, feszült vagyok, az őrültek dudálnak. ÁÁÁÁ.
20:47 Egyre több őrült tülköl. Nem mintha lenne ármi esélyük a németek ellen. Beszélgettem Istvánnal, teát főztem, mindent megeszek, ami mozdítható, átkutattam a lakótársak szobáit édesség vagy vlami sós után. Semmi. 1/6 megírva, most összesítgetem a jegyzeteket, de még mindig kellene olvasni, a fenébe is... 3 óra olvasás, 4 óra alvás, 7 óra írás, aztán meghalok. Na?
21:24 Én megmondtam, a 20. percben gólt lőtt, ráadásul lengyel a neve, ejj, fiam... Beszélgettem a szüleimmel is. A terv módosulni látszik, megint kedvem támadt pánikba esni. Különben is, mi esélye van most egy Kellermannak a túlélésre Lengyelországban????
22:11 Utolsó bejegyzés, mivel másodperceken belül elalszom. Ami elég nagy probléma. Mivel még vázlat sincs. Nemhogy források. És a lengyelek is rosszul állnak. De semmi baj. Én tudom, hogy nem lesz semmi baj. Csak egyszerűen nem megy most még úgy sem, mint máskor. Mert egy vén csataló vagyok. De holnap megírom, reggel. Polska!!! Jó éjt! (tudósítás reggel folyt, addigra meglesz a meccs eredménye is!)
3:37 Üdv Mindenkinek! Persze, elaludtam. Most álmosság és reménytelenség, hacsak nem fordítom le a tavalyi dolgozatot. Pfujj... Na, Podolski második gólja végképp eldöntötte a meccset. Mit lehet erre mondani? Kicsit olyan, mintha a felosztások idején lettek volna nagy nemzetközi bajnokságok: lengyel, jól focizik, de most sírjak, vagy nevessek? És melyiket a sváb, melyiket a lengyel részem?
5:16 Persze visszafeküdtem aludni. Miért nem írok a dolgozatról, csak a körülményekről? És főleg, miért nem a dolgozatot írom? Hát, ígen... Gazeta Wyborcza címlapján, hogy a Gliwicéből emigrált Podolski rúgta ellenük a gólokat, meghogy megadhatott volna nekik a bíró ezt meg azt, persze, persze... De legalább kiderült, hogy belefér 6 percbe egy álom, amiben elindulok Radiohead-koncertre egy relatíve is helyre, ahol egyszerre elkezdenek dobolni a technikusok, aztán csatlakozik a londoni esti mantra-menet, vonatozak egy kicsit együtt énekelve, aztán én el is alszom valahol a terem végében - álom az álomban, de csak hogy kedvesen kitessékeljen a biztonsági őr. Mi ebből a tanulság? Hogy meg kell már írnom ezt a vacakot, mert az lesz, életemben először kétszer adom le majd' ugyanazt, és most nem vigasztal, hogy az eredeti jó volt. És aztán alvás!!!
6:00 247 másodperc alatt megcsináltam a mester aknakeresőt. Szeretném feladni és világgá menni. 700 szó a 3000ből. Behhehhe.
7:50 1168 szó, de címlappal és felhasznált irodalommal. Nincs idő forrásokat keresni, nem tudom felhasználni azt a rengeteg hülyeséget, amit elolvastam, mert nem csináltam jegyzeteket róla, és persze fogalmam sincs, melyik feénymásolatkupac melyik szövege melyik részében volt az, ami most kurva jó lenne. Csak engedjen át, a szakdolgozatomat már ígérem, (majdnem) időben elkezdem majd...
8:30 1445 szó, a felénél járunk, eddig jól is hangzik, amit írtam, de hogy fogom befejezni?!?!
9:06 1816.
9:41 2182.
10:21 2656. de 11-re biztosan nem készül el...
10:39 2982. Még két bekezdés, és kalapkabát. Finoman szólva is összecsapott, de a célnak megfelel. Papír, tinta, szavak.
11:25 3513. De miért teszek magammal ilyet? Viszlát este, rohanok nyomtatni, leadni...

Ez az Ágygömb és seprűnyél (Bedknobs and Broomsticks, 1971) című valahai nagy kedvencemben hagzott el:
[during the soccer match]
Charlie Rawlins: Foul! Foul!
Carrie Rawlins: They're only animals.
Charlie Rawlins: That's no excuse for dirty football.

Meccset játszanak az állatok csapatával.
fiú: Szabálytalan! Szabálytalan!
lány: Dehát csak állatok!
fiú: Ez még nem elég ok a rossz focira!