Dömötör marad, megszereltük. Remélem, jól fogja viselni magát eztán. Pedig már kezdtem magam beleélni a vitorláshalakba.
Ma szeretünk kisvárosban élni. Bent reggeliztünk, sétálgattunk, és minden furcsa háztartási kelléket (lásd páramentesítő, Dömötör-segélycsomag) meg tudtunk venni, amiket hiába próbáltunk Pesten keresni. Juhhúú. Ennél már tényleg csak az lenne egyszerűbb, ha az ember egy Tesco bútorosztályán csövezne.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.