Tökéletesen megnyugodtam a jövőbeli karrieremet illetően, hiszen ma felfedeztem egy lengyel állásközvetítő honlapon, hogy kint épp akkora szükség van a magyarul beszélőkre, mint idehaza a lengyelesekre. Például, ha világgá mennék, dolgozhatnék a krakkói Tescóban HR-esként. Még meggondolom, egy hét múlva jár le a jelentkezési határidő...
Igen, bármit megtennék, csak ne kelljen szakdolgozatokon törnöm a fejem, és mindeközben lehetőleg még Lengyelországban is legyek. Akarok egy Wyborczát, most azonnal. És párolt zöldséges palacsintát tzatzikivel... Borzasztó fekete kenyereket szilvás pástétommal... És azokat a csodás kicsi rożkikat az Áfonya Cukrászattól...
Na, félre a tréfát, nem kesereghetek egész nap itt, már negyed 12, munkára fel, reszkess Pázmány, jövök...

Aki eddig esetleg nem értette, miért is vagyok olyan fura gyerek, ím a legutóbbi hír, amivel kis szülővárosom a világhálóra felkerült (forrás: index):
Zalaegerszeg egyik vasútvonalán bevásárlókocsival, egy másikon pedig felüljáróról a sínek fölé lógatott dinnyével ütközött össze egy vonat; az utasok egyik esetben sem sérültek meg.
http://index.hu/politika/bulvar/vnt080812/

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.