És míg mindenki más a fejét fogja... mi éppen egy táncdalt hallgatunk bakelitről, csomagolunk, falatozunk. Nem is rossz ez. Hó takarja Szolnokot. Béke, nyugalom. Remélem, Vác ott van még a helyén, nem nőtt ki valami elfeledett hagyma a szekrényből, vált csermellyé a hűtő, lett villámsújtotta a tévévidejó.
Úgyhogy ez a goodbye-bejegyzés, mert az internet-övezet után visszatérek a kölcsönvonalak világába, ahol ritka a wifi, sok a hálózati jelszó, bár a netezdében legalább nem kell jattot adnom a Guns egyik elfeledett tagjának (nézze meg, aki nem hiszi!).
És búcsúzóul még gondoltam megmutatom a honi design legújabb remekeit, avagy a költséghatékony karácsony csúcstermékeit, ha már annyit panaszkodtam arra, hogy sosem készülnek el...
Mindenkinek minden jót, legjobbat, legeslegjobbat, legeslegtöbbet, legeslegnagyobbat, legeslegszebbet!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.