Kedd este sort kerítek végre a Nowacki-előadás befejezésére, és mesélek még sok csodát, mert azóta megvolt a "Varsó felett az ég" bemutatója meg a Látható és láthatatlan világok konferencia is... (és, nem utolsó sorban, végetért angol kistanári evilági pályafutásom, legalábbis remélem, hogy érdemjeggyel, és nem kell az egészet újrakezdeni, mert annyira jó lesz szerda reggel NEM felkelni háromnegyed hatkor...) Addig is üdv mindenkinek, ezúttal Piliscsaváról, közelebbről az Anselmianum alagsori gépterméből. És most, követve Gordon István útmutatását, elslattyogok ószlávra, kitárom elmém kapuit, és megokosodom-megsokasodom. Megnemtudom.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.