Áhhhá, egy remek alkalom, hogy visszakanyarodjak a kezdetek kezdetére, merthogy anno, ahogy Dömi barátném egyszer figyelmeztetett is rá, ez "gasztroblognak" indult. De sajnos itthon vajmi kevés esélyem van éttermekben íz-esztétáskodva értekezni a borsok sokféleségéről, a mustár hatalmáról, meg az édes, a jó, és a szép kapcsolatáról. Mert az is sokba kerül, ha az ember reggel berohan megvenni a virslis croissantját a Nyugati egyik egységében - na jó, elárulom, ott van a mozgólépcsőnél, az újságoshoz közelebbiben, 170 forint, de hatalmas, a virsli minősége magyar mércével nem rossz, a tészta határozottan tésztaszerű, csak úgy olvad a szájban, és szezámmaggal is megszórják... Ez idén a fő táplálékom. Ugyanott a környék legjobb kakaóscsigája.
Sajnos a "Mit is együnk 300 Ft alatt?" kérdésre nem lehet a végtelenségig variálni a választ... Persze, ott van a Kék Csupor a Ráday elején az elképesztően népszerű belga sültkrumplis mellett. Meg a "sajtbimegkiskrumpli" az egyik ismert gyorsétteremláncban.
Lángos, ha az ember éppen arra jár. De a Keletiben, Lángos Úrnál (komolyan ez a neve) fokhagymakrém van, ami valami rémes-édes kulimász, de én a fűszerektől ennél többet várok... A Vásárcsarnokban viszont, ha - talán az Igen kutatása is alátámasztja - a legtöbb fajta is van széles e világon, még annyit sem mondanak, coki. Vagy csiba te. Vagy bakfitty. Habakukk. Fapapucs. És ehhez még fintorognak is. Meg: kicsi.
A következő lépésnek ott vannak a kifőzdék, pl. az ún. "Bistro" a Fő utcán, ahová oly gyakran kényszerülök. Mondjuk úgy, nem sok erősségük van, az is kevés. Például a főzelék nem szokott rossz lenni, főleg fasírttal. A húsok nem mindig sikerülnek: olyan sűrű, testes mártások keletkeznek lisztből meg gyanítom, alapporokból, amitől nem csúszik a falat. Mintha komolyan lehetne venni vagy nyolcszáz forintért egy Barbecue-szósz ízű és hasonló nevű mártást. Szerintem nem. Ennyiért nem elég felhigítani az üveg tartalmát. Aztán: a tészták hada. Legutább talán hatszázért, vagyis, én csak belekóstoltam a bizonyos úriemberébe, a neve az volt: "tejfölös tonhalas penne". Hát, nem vertek át. De azért remélem, a gyermekem legkésőbb hatodikos korára fel fogja fedezni ezt a kombinációt, és csak azért fog ilyen sokáig tartani, mert addig nem engedem konzervdobozok közelébe. De ettől még jó, hogy az első kerületben is lehet nem fehérabroszos-gyertyás-bor-belga-resztoránban enni. Mer' arra nem futná, kérem, há' ez van.
De ha átmegyünk Pestre, rögtön javul a helyzet, mert egyrészt ott van az emlegetett kedvenc csuprom (jajj, hát: verhetetlenül közel van a Szabó Ervinhez, és akkor még nem is vettük hozzá, hogy arrafelé hospitálgatva-tanítgatva töltöttem az utóbbi pár hónapot...), meg aztán a megyar gyorsétterem, alias Főzelékfaló(k). Meg Julika néni, a Nagyvárad térnél. De többet nem mondhatok. Jobb péntekeken fogadóórát tartok ott egy emberes adag töltött káposzta és túrós palacsinta mellett. Közben. Után. Sőt, előtt. Mert, és ez a legfontosabb: a jó kifőzde arról ismerszik meg, hogy sorba kell állni még az ajtó előtt. Még télen is.
Na, így menjen biztosra az ember.
De nem ez a főhír. Hanem: elárasztotta a lengyel pierogi a hazai piacot!!! Háromszoros hurrá! Van ruskie (krumplis-túrós), káposztás-gombás, húsos és mazsolás-túrós (ez édes) - mind Aviko, mind fagyott, és legalábbis a váci Kaiser's-ben hozzáférhető. Próbálni még nem próbáltam, de a nosztalgia nem íz-érzékeny, ilyesmire fanyalogni csak a Bar Mleczny-ben lehet a Grodzkán - amúgy, vallja be magának mindenki, azt a helyet csak és kizárólag azért találták fel és hagyják élni, hogy fintoroghassunk jóízűen. Mert a konyha csapnivaló! (Istenem, de hiányzik Krakkó, de borzasztóan hiányzik Krakkó... Írok is egy levelet a Mikulásnak, hogy hozzon nekem buszjegyet...)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.