1. Wisła - valóban gyönyörű a kilátás a túlpartról, kár tagadni. Lásd fentebb.
2. DYM. Jessz! Az utolsó óráink, zlotyink, sörünk. -ig. Mert addig még néhány kellemes találkozás helyszíne volt... További helyek: a Ministerstwo biztos jó, de nem nagyfogyasztású sörkedvelőknek van kitalálva az a kis IC-asztalka méretű izé, amivel a kerthelyiségben szembesítettek bennünket. Hagytuk is. PAUZA. A Baraka-féle minimáldesign újabb diadala egy bérház emeletén: tágas, műbőrös. csapoltsörös. Bár nem értem, miért kell a WC-ben önmagam csodálni, és ha már félszoba, miért nincs benne könyvespolc és gramofon is? PIĘKNY PIES. A Carpe Diem 2 mellett. Na, ez tényleg a minimál sikere. Állítólag az előző jobb volt. Állítólag a Süketnémák Szövetsége a székház másik felében túl hangosnak találta őket, azért kellett tovább költözniük. Állítólag.
3. Lengyelországban minisztériumi támogatással jelennek meg modern történelmi képregények - aki tudja, szerezze meg (nekem is, mert nem volt keretem...): Poznań 1956, Solidarność, 1981- Kopalnia Wujek.
http://www.komiks.gildia.pl/
4. Kazimierz - hát persze. Meg a snidlinges-gombás melegszendvics a Plac Nowyn. Nincs is jobb, mint a Szerokán napozni. Nincs is jobb, mint a zsidó könyvesboltban megtalálni a rég keresett plakátalbumot. Meg néhány más könyvet...
5. Bar Mleczny. Hittem a népi hagyománynak, és másnaposan a kefírem után indultam. És tényleg. Főleg áfonyával.
6. Végre bejutottunk a Skałka melletti gótikus gyöngyszembe, ahol egyébként az egyik kápolna "magyar". Gótikus falfestmények a kolostor felé eső bejáratnál. Gyönyörű.
7. Olcsó könyvek. Az úgy volt, hogy bagóért kiárusították a kis Taschen-sorozatot, tisztelt esküdtszék. Mert nem hagyhattuk ott. Kit érdekel, hogy az első nap délelőttjén elvertem a maradék pénzem? De volt Kertész Imre is, mint az egyetlen magyar szerző, aki most már a lengyel könyvpiac minden szegmensébe betört. És Topornak tényleg van ereje. És az egész világ Jodorowski körül forog. Aki igazából H.
8. Nem voltunk az Awariában. Nem játszott a Fox Gang. Home still so sad.
9. Stary Kleparz. Itt sem voltunk. És nem különösebben autentikus francia pástétomot ettünk. De utolsó reggel betévedtünk egy lengyel boltba a szállás körül, ahol a néni szakadt papíron, ceruzával adta össze a tételeket. Megér egy misét.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.