Életem facebook-bejegyzésekben:
Január 26.
Na jó, segítsen, akinek olyan kedve van - el kell döntenem a lakásdolgot...
Hátrányai:
- idióta a beosztása, mivel egy nagy lakást daraboltak fel háromba: a többi lakással közös előtérben van a saját vécé, a zuhany a nagyobbik szoba bejáratánál (bár ha nyitva van a szoba ajtaja, egész elbarikádozza), nincs igazi konyha, csak egy szoci szekrény mosogatótálcával - meg hűtő és rezsó (ha szerzünk...);
- nincs mosógép - tudom, ez kelet-európai nyűg, de Varsóban 1500 forint egy önkiszolgáló mosás szárítás nélkül, kézzel farmert meg... ehh;
- az internetet a szomszéd lakásból szerezzük, ergo ha a srácok meglépnek, kapcsolat nélkül maradok - ismét kelet-európai, de itt legfeljebb vizsgaidőszakban van legfeljebb két hétig éjjel-nappal könyvtár (és ott sincs gyors wifi);
- jó eséllyel elkezdik felújítani a házat (luxustársas lesz), ha nem is a lakást, míg ott lakok, vagyis lehet, hogy munkaidőben éktelen hangzavar várható;
- amúgy rá is fér, hogy felújítsák, mert csöpög a csap, csöpög a radiátor, huzatos az erkély felől - bár a laminált és az ajtók például zsír újak (de nyilván azt már nem tudom meg, milyen lesz burzsujlaknak).
Előnyei:
- ha nem ver át az albérlő és két hónap múlva találok a mikroszkópikus méretű szobájába valakit, csak 10%-kal kerül többe egy saját szoba a kétágyas kollégiumi helyemnél, ahol persze van igazi vécé (háromszor annyi emberre), igazi zuhany (másfélszer annyira) és konyhábbnak látszó konyha, meg internet, ha nem is hasít - ha átver, még akkor is ki tudom fizetni - legfeljebb enni nem fogok;
- akkor jön István, amikor csak akar, nézhetek filmet, hallgathatok zenét, égethetem a villanyt, aludhatok délig, nem kell a folyosón ácsorogva telefonálnom - na, ezek az élet apró örömei :);
- a Varsó-térkép széléről bekerülnék a központba, öt percre a metrótól, tíz percre egy kellemes parktól, negyed órára a nemzeti könyvtártól... (és vagy tíz percre a legközelebbi lengyel-magyar kortárs írótól).
Mire szavaznátok?
Január 27.
Találtam egy újabb remek érvet a sokat emlegetett lakás mellett: öt percre van gyalog két olyan bolt is, ahol lehet kapni a kedvenc lengyel sörömet, az édeskés, fűszeres, alig-alig szénsavas, szinte fekete Fortunát :)
(álmodik a nyomor, vizsgaidőszaki szesztilalmat élek...)
Január 28.
Pear and honey spirit, hazelnut ice cream, Pride and Prejudice on DVD. Oh dear, I am such an old lady...
Február 2.
-18 fokban tömegközlekedve, átszállással, sok körben, egyedül költözködni Varsó egyik végéből a màsikba igazi élmèny. Természetesen a legkevésbé sem kell hozzà Mastercard.
Február 4.
Hi HU :)
Február 10.
Elegem van az orsós alakú, buzogányszerűen tüskés végű csápokkal kátrányos pöcegödrökben hadonászó, a maradék két csápja által vonszolt, groteszk krumplira hasonlító, rémisztő szögletes agyarakkal rendelkező szörnyből, akiből édeskés bűz tör fel, ha belemártod a pengéd, és akit a a kedvenc mutánsom most épp legyak. 2300 leütés két óra alatt, szóval lassan végezhetne, hogy rátérhessünk a párbeszédekre. Na.
Február 12.
nem akar visszamenni Varsóba / nie chce wrocic do Warszawy / does not want to go back to Warsaw
Február 14.
zimno zimno zimno ziiiimnoooooooooo
(magyarul: nagyon. nagyon. nagyon hideg.)
Február 15.
Kabátban és dupla zokniban is libabőrös vagyok a szobámban, amiben a tulajdonos építőipari cég szerint nincs hideg - közölték, hogy olyan szép nagy radiátorom van egy ilyen kicsi szobára, nem fázhatok. De ha nem fűt? A konyhai semennyire sem, hogy kicseréljék, le kell engedni a vizet, és egy napig egyáltalán nem lesz fűtés a lakásban. A húszéves szomszéd fiú, akinek a nevén volt három lakásnyi ember internete, meghalt. A lakótársával pedig nyilván nem hosszabbítanak szerződést, háromszoros áron jutunk internethez, ha egyáltalán. Azt sem tudjuk, mikor kapcsolják ki, és mikor lehet újra. Holnap délben megint be kell ülnöm egy orosz nyelvű órára, amin nem tudom, mi folyik. Az egyik tanáromról azt írta valamelyik csoporttársam a hallgatói kérdőívre, hogy fasiszta nézeteket terjesztett, emiatt rektori szinten indult vizsgálat, mert ilyesmiért Lengyelországban börtönbe lehet kerülni. Fordítanom kéne, tanulnom kéne, disszertálnom kéne, de nem is olyan egyszerű erre koncentrálni, ha a fagyos kis ujjaimat csak a makrancoskodó, állandóan túlmelegedő laptopom billentyűzete melegíti fel. Még jó, hogy annyira, de annyira jó végre egyedül lenni, hogy egész kedélyes ez a megfagyás :)
Február 16.
Csak azért nem mondom, hogy ne nevessetek, mert rájöttem, hogy a hideg ellen a nevetés a legjobb módszer. Amikor délután kínomban kendőt kötöttem, mert még a fejem búbja is fázott, és ettől rejtélyes módon egyből takaríthatnékom lett, kuncogva söpörtem. Aztán amikor megjött a lakótársnőm és elkezdtük kiselejtezni az elődöm polcát a takarítástól konyhává vált konyhában, azon röhögtünk, hogy mi a fenének lakott az a lány ebben a romban, amikor méregdrága parmezán sajtot, mézes pácolt gombát, kézműves spenótos tésztát meg flancos savanyúságokat arra sem méltatott, hogy magával vigyen. Utána pedig nekiültünk a rántott húsnak, amit az anyukája küldött, és közben a házunk artdecoszuperapartmanosítására vonatkozó látványterveket kritizáltuk hevesen. Végül, nehezen, de úgy döntöttünk, nyáron kiköltözünk, mert elfogadhatatlan a lakások elosztása és a homlokzat dilettáns eklekticizmusa. Szóval, csak úgy dőlt a meleg :)
Mi a hét tanulsága? Attól még, hogy tudok lengyelül, marhára nem értek oroszul. Attól még, hogy meg lehet benne fagyni (túlzások nélkül), lehet egy lakást szeretni. Attól még, hogy messze vagyok, néha eszébe juthatok az otthoniaknak. Attól még, hogy van férjem Magyarországon, nagyon utálhatom a lengyelországi Valentin-napot. Attól még, hogy pingvinnek érzem magam, biztosan lehetne valahogy dolgozni, de nekem nagyon nem megy... Ó, még egy. Márai elől nem menekülhetsz.
