Több mint 10 hónappal az utolsó angolórám után végre kitöltöttem a nyamvadt Observation Tasks munkafüzet utolsó lapocskáit is, és most végre fellélegeztem, mert ez az ártatlannak tűnő könyvecske minimum egy háromfejű, véres fogú, habzó szájú mumus volt nem csak a gyakorlótanításom, de amúgy is rémesen hosszas egyetemi tanulmányaim során is. Mert ugyan kinek jutna eszébe amúgy azt méregetni stopperrel magát videón bámulva, hogy hány másodpercet is várt egy választva, vagy értékelni a hangmagasságát, hangsúlyát, hangterjedelmét, amikor instrukciókat ad? ÁÁÁÁÁÁÁ.
De most már túl vagyok rajta, és újult erővel vetem bele magam a további kábé 150, még Poznan előtt listázott tennivalóba, amik teljesítése lassan, de biztosan a diplomához vezet... Remélem, legalábbis.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.