A hétfő, az nem a kedvenc napom. Pontosan 17 nap múlva ott kell állnom a szakdolgozataimmal a TO-n, ha nem is frissen és üdén, de ott. Állni. A szakdolgozataimmal. Muhahahaha.
Ma, remélem, befejezem a filozófiát.
Hétvégén voltunk a zlaaegerszegi Hevesi Sándor Színházban a Holdvilág és utasa című darabon. Közismertebb nevén: Szerb Antal, Utas és holdvilág. Kamaszkorom egy meghatározója, amit egész sokáig halogattam, aztán kapóra jött, hogy egyszer azonnal kellett egy "igazi" - így lett az ötszázadik saját könyvem. Most, színpadon látva, a metafizikai élményem az, hogy lassan, de biztosan átkerülök a másik oldalra (avagy, félek, hogy a Mihály én vagyok...) A műélvezetről ejtve szót... Nem, a darab nem rossz. Tulajdonképpen az adaptáció sem reménytelen. Nem jók viszont a színészek annyira, mint nyolc-tíz éve; legalábbis nem drámában. Kellett volna némi önirónia - az egzisztencialista fanyalgás (jajj, hogy kellett volna nekem ez a szókapcsolat a Chutnik fordításakor, akkor bezzeg nem jött!) csak akkor az igazi, ha képes közben önmagára reflektálni. És a fene egye meg, hát a saját múltam megélése, mi több, a saját, tudtommal is főleg a lelkemet, nem pedig külső eseményeket érintő múltam megélése teljesen értelmetlen enélkül. A színészek meg csak egyszerűen túljátszottak. Manírosak voltak. Persze, a két világháború közötti dekadenciához kellenek a könnyű viccek, a kacér erotika, a cinizmussal vegyített élet-unalom, de. De. Persze lehet, hogy az egész a rendező hibája.
A szüleim mindenesetre kis híján elvesztették a színházba vetett bizalmukat. Nem csodálom. A darab jelen formájában csak melankólikus kamaszoknak vagy harmincasoknak lehet kellő inspiráció némi esti merengésre, aminél azért Szerb Antal több.

http://www.zalaszam.hu/szinhaz/evad/egyebek/iiszint/iiiszint/kezdo.htm
http://zalaihirlap.hu/fooldal-legfrissebb_hirek/20090219_utas_s_holdvilag

(A képen szereplők épp öngyilkosok lesznek - a félreértések elkerülése végett)

PS. Láb- és végjegyzetekkel együtt 117774 karakter szóközökkel. Az azért nem olyan kevés. Csak a tézissel vannak kisebb-nagyobb problémáim, mert valahogy nem akar tökéletesen világosan kifejeződni. De jó lenne, ha végre készen lenne, de jó lenne... Biztos ami biztos, ittam rá egy kis Hoegaardent a Trafalgarban, hátha jobban működik, mint az ananászlé...

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.