És ha reggel, akkor nyüszi, meg sor a fürdőben, sajgó fogak a szabályzó kivétele után, csevegés Ewával, aki állásinterjúra megy, a fogatmosó fitness-pár, Paulina és a szokás szerint félmeztelen Dawid kerülgetése, Natalia már felöltözve szalad a Geológiára, Olga meg gondolom alszik, mert tegnap megint duzo imprezowala.
És most a beszámolók.
Szerda, érkezés Krakkóba.

Négy ébresztő két különböző mobilban, de természetesen nem tudtam aludni. A hagymaszagú zacsi a hűtőből a táskába. Első villamos. Zajos diákok a Slowianskától. Gazeta Wyborcza, ünnepi kiadás, most éppen a legális gyógyszerekkel itt is megoldható abortusz az egyik téma. És megkapom ajándékba a Cliffhangert. Amit annak idején az öcsémmel évekig a világ legrosszabb filmjének tartottunk. Azt, vagy a Robotzsarut. Ki hallott akkor még a 27 idegen igenről? Nem is beszélve arról, hogy magyarok százezreinek szilveszterét tették vele tönkre, mert ez volt a második meglepetésfilm az HBO-n, ami akkor még elég nagy újdonság volt ahhoz, hogy az ember hozzá igazítsa az újévi koccintást. Addig a napig. Utána pedig zuhanórepülésbe kezdett a csatorna a szilveszteri meglepetésfilmek választása terén, így történhetett az is, hogy unalmunkban kapcsolgatván még tíz évesen megbizonyosodhattunk róla, hogy tiszta hülyeség a sztori a méhekről meg a virágokról, itt bizony egészen másról van szó... Szóval, ezt a filmet adták ajándékba. Szemetek. Ugyanazok a zajos diákok a fülkében, és zajonganak. Felszáll egy öregúr, aki megnevelné őket: a kórosan dagadt fiúval közli, hogy biztosan a sok hideg sör; a csicsergő csajok kezébe politikai lapot nyom. Ejjjha.
Krakkó, és már a pályaudvaron szembejön két ösztöndíjas ismerősöm, és dugába dől a tervem a nagy vasárnapi sörözésről. A csudába! Mert hazamennek. Egyáltalán hogy lehet ezt nekem elmondani? Megjön István. Igazi. Az egész. Nem hang, nem kép, nem bötű. Az enyém. Elfoglaljuk a szállást, érzelmeink vegyesek.
http://www.atlantishostel.pl/
Az úgy van, hogy a kilátás fergeteges: a Dietlán van, az ablak a Misszionáriusok kertjére néz, foszlányokban odahallatszik a hejnal. Csöndes, bár csak a privát szobás részről tudok nyilatkozni. Nem különösebben tiszta ellenben - volt szerencsénk statisztálni a szoba úgymond takarításához, ami pár perc porszívózásból és némi sietősen befújt virágillatú vécéspréből állt. Ejj. Nem mintha bármi elvenné egy régi épület szagát. Dehát nem is baj, ki lehet ülni az ablakba, nézni a kertet, annyival jobb, mint a Boleszláv... Miután megjönnek a magyarok, mind a nyolc darab közös használatú bögre eltűnik, a késnek is nyoma vész, kiskanalat jóval előttük láttunk utoljára. Természetesen eszünk ágában sincs elárulni, kik vagyunk. Mint kiderül, megint elszoktam kedves honfitársaimtól...
Első út a Kazimierzbe, a zseniális éttermünkbe, a legjobb zurek és pierogi (POLAKOWSKI, Miodowa 39) - minden kirándulónak kötelező! Aztán átvonultunk egy valaha híres és roppant népszerű kocsmába, árválkodni bármely termében: ez a Krokodil utca (Ulica Krokodyli, Szeroka 30), mostanság már nyitva a hátsó kert. Sokkal hangulatosabb lett, mint a valahai főtérre néző terasz, ami a tavalyi viták ellenére idén már egyszerűen csak parkolóként üzemel. Nem, nem és nem vagyok hajlandó megérteni, miért kellett egy büdös parkolóvá degradálni a zsidónegyed szívét. Egyébként mindenütt turistacsoportok, az Élet Menete Auschwitzba, még az a csoda is megesik, hogy látunk egy rabbit fiataloknak héberül mesélni a Régi Zsinagóga előtti lépcsősoron - öröm nézni, mert ha nem is értek kukkot sem, nem kevés színészi tehetséggel sújtotta a sors. Innen szállás, szállásról város, a szokott helyen beszerzem az idei csatokat kontyhoz, Dym. A legjobb kávé Krakkóban, olyan a tejhab a tetején, nem is remegve, szinte lebegve, hogy arra talán még kávészakértő kisöcsém sem tudna semmi rosszat mondani. És aztán csak lődörgünk, hogysmint elkeveredünk a plázába vásárolni, és szembejön Dominika, akivel aztán Awaria, kert, nosztalgia, minden FoxGang-koncertek kísértetei körbevesznek. És kis Empik. Aztán szundi. Mint ki jól végezte dolgát, túl minden ismerősön, szuvenírkeresésen, satöbbi.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.